Győrffy Sándor

Fotók: Keppel Ákos

„Képi komponálásának jellemző eljárása, hogy egy csaknem gesztusszerűen felrakott alapot hoz létre, amelyre vele együtt lélegző, de már konstruált geometrikus felépítményt emel. Az alap bizonyos részletei feltárva maradnak, míg más felületeket színformák fednek el. Két világ szorul egy síkba, mindkettő azt hordozva, ami lehetőségében áll. Látványok, ritmusok, szín és formakapcsolatok, s a mögöttük feltolult érzésvektorok foglalkoztatják itt is, ott is. Kétféle alkotó munkáit látjuk ugyanazon a képen, ám e kettősség együttélése természetesen hat. Mert e művek hátterében világkép, gondolat és ismeret, emlékrendszer munkál. A tapasztalati mező, a látvány transzponált, geometrikus alakot ölt.”
Balázs Sándor

„A szimmetria és az ismétlődés egymásra vonatkoztatható világtörvények. Olyan alapvető, síkban, térben és időben működő, a fizikai univerzum és a természeti lét minden területére kiterjedő két nagy dinamikai szabályzó rendezőelv, amelynek az ösztöneinkben, szellemi életünkben és cselekedeteinkben is megnyilvánuló állandó és visszavonhatatlan tapasztalati jelenléte esztétikai örömérzetünk forrása, indítóoka és eszköze. Talán ennek a világtörvénynek a felismerése vezette rá Győrffy Sándort arra, hogy a szellemi életünket és egzisztenciális mindennapjainkat olyannyira leterhelő és kifárasztó, állandó megfelelési kényszereket kiváltó és krónikus időzavart okozó, stressz-helyzeteket teremtő korunk szorításából művészetében az ismétlődések és szimmetriák okozta gondolati és érzéki öröm- és gyönyörforrások gyorsan és önszórakoztatóan, mondhatni önterápikus célzattal kivitelezhető, végtelen variációs lehetőségeit keresse.”

„Mert ha a csend az abszolút zene, akkor a geometrikusosztású, négyzetes képsíkok, s a rajtuk keletkezett színfelületek, maguk a megtestesült életjelek, az egymást követő, az örök csendet tagoló szünetjelek. a szigorú mértani átlók, vízszintesek, függőlegesek, az aranymetszéses területparcellázások, a síkgeometrikus két, három, vagy több osztatúságok, a kapuszerű motívumok, a színfelület-rétegződések, a síkra terített, hengerezetten vagy ecsettel, festőkéssel, fröcsköléssel, átnyomással stb. szaporodó, ismétlődő minimalista jelkészletek mind-mind az abszolút „mártírom csend” küldötteiként értelmezhetők.”
Novotny Tihamér